| |
Kedves Érdeklődő Túratársak!
Egyesületünk facebook oldalán túráinkon készült képek között lehet nézelődni.
|
|
FIGYELEM, változás
Pokó Józsi - Tátorján tanösvény- túrája elmarad.Helyette figyelmetekbe ajánlja a következő túrát. Cseresznyézés Szomolyán, melyre indulás 07.07.-én szombaton 06.00-kor az aut. állomásról a miskolci busszal. Továbbutazás vonattal Mezőkövesdig, onnan Szomolyára.
Útvonal: Szomolya - Czakó-föld - Király-rét - Lajos-forrás - Czakó-tető - Zsidó-szél - Noszvaj.
Táv: 15 km, szintemelkedés: 250 m
Hazautazás Egeren át Kazincbarcikára
Túravezető: Pokó József
Hegedűs Zsuzsi júliusi Tátra túrája helyett Kiss Tamásnak lesz vártúrája
|
|
| Túraajánló
|
07.22 A Bénai sziklákon újra
Jó pár évvel ezelőtt jártunk már itt, és most úgy gondoltuk, hogy ideje újrázni.
Utunk első állomás a Füleki vár lesz.
Fülek (Fil’akovo) impozáns várromja a város közepén magasodó vulkáni bazaltkúpra épült. A nagy terjedelmű erődítmény néhány bástyája, egy nagy tornya és sziklába épült vastag falai maradtak meg az utókornak. A falakról csodás kilátás nyílik a környező hegyekre.
A vár története
A valószínűleg már a tatárjárás előtt meglévő várat írásos emlékek először 1246-ban említik, amikor is egy Fulkó nevű rablólovagtól vette el a várat IV. Béla király. Ezután tulajdonosai sokszor változtak, a huszita, majd a török időkben, a magyar végvárat folyamatosan erősítgették, azonban 1554-ben mégis elfoglalta a török, sőt az egész Ipolymentét magában foglaló török szandzsák közigazgatási központja is lett, a füleki bég vezetésével. A várat 1593-ban sikerült a törököktől visszaszerezni. Az 1600-as évek számítottak a vár fénykorának, több vármegye is itt tartotta gyűléseit. A várhoz fűződő legnevezetesebb esemény 1682-ben történt, amikor is itt kiáltották ki királlyá Thököly Imrét, miután a Habsburgok elleni felkelést kirobbantó fejedelem a törökök segítségével bevette Füleket. Sajnos röviddel ezután Thököly a várat felrobbantotta, nehogy a császáriak kezére kerüljön. A vár azóta is romokban van.
A vár bejáratánál a hatalmas, fedeles, ötszögletű Bebek-bástya emelkedik, amely a legépebben fennmaradt része a várnak. Szélső falában látni a félig behatolt, kőbőlkészült ágyúgolyót, az 1682-es ostrom emlékét. A bástyában 2017-től a Füleki Vármúzeum megújult és korszerűsített állandó kiállítással várja a látogatókat. Az alsó szinten paleontológiai tárlat mutatja be a Fülek környékén talált gerinces és gerinctelen ősmaradványokat. A második szinten régészeti kiállítás látható, bronzkori, avar, honfoglalás kori leletekkel, míg a harmadik szinten kapott helyet a vár és a város történetét 1682-ig bemutató "A füleki vár évszázadai" című kiállítás.
A felső várban megtalálhatjuk a palota maradványait, az őrtornyot és a félkör alakú ágyúbástyát.
A vár területén végig mehetünk az 5 állomásból álló tanösvényen, amely a vár történelmén kívül a várhegy földtanával is megismertet. A vár egy tufából képződött tűzhányó kráter peremének a maradványára épült. A tanösvény legmagasabb pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a városra és a környező Cseres-hegységre.
Nyitva tartás: márc. 15. – okt.31.: 10 – 18 óra
A várlátogatást követően autónkkal Bénára (Belina) megyünk, innen a faluból indulunk túránkra, melynek hossza 15 km, szintemelkedése 760 m lesz.
Elhaladunk a csomatelki bánya mellett, majd elérkezünk a csak „legek” között említhető sziklákhoz. Természeti emlékként védett terület. Ezek a sziklák a bénai lávaáron alakultak ki a Monosza kitörésekor. Leglátványosabb részét a nyugati perem sziklái képezik, a csomatelki kőbányától délre. A vastag bazaltoszlopok lassan elválnak a gerinctől, kezdenek lecsúszni a meredek lejtőn. Némely helyen kővárosra emlékeztetnek.
Majd haladunk tovább dél felé, és következik a Monosza, melynek sziklás peremei igen meredekek, különösen délnyugati oldala végződik magas sziklafalakban.
Majd sétálunk a Macskalyuk-kőbánya tanösvényén, és végül elérkezünk az utolsó remek látnivalóhoz a Somoskői várhoz.
Somoskő látványos, vulkáni csúcsra épült középkori vára pár méterre került a trianoni határ mögé. Évtizedekig csak a falu széléről lehetett csodálni, ma már szerencsére a határok átjárhatóságával, gond nélkül meglátogathatjuk az impozáns várromot és a hegy oldalában, szintén Szlovákiához tartozó geológiai érdekességet, a bazaltorgonákat és a kőtengert.
Érdekes adalék a történethez, hogy a trianoni szerződésben a falut is Csehszlovákiának ítélték, viszont Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor elérte (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért), hogy a Nagykövetek Tanácsa mégis Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.
A vár története
Somoskő első várát a Kacsics nemzetség építette a 13. század második felében. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a bazaltoszlopokat is felhasználták. Az Árpád-ház kihalása utáni belháborúk során a Csák birodalomhoz tartozott, majd 1320-ban foglalta vissza Károly Róbert serege. Az uralkodó a Szécsényi családnak adományozta a várat, akik a 15. század közepéig lakták. A birtokot később a Losonczyak kapták meg, majd az erődítményt a török háborúk idején a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.
A török 1554-ben sorra elfoglalta a környező várakat, Füleket, Salgó várát, Somoskő azonban közel 20 évig dacolva a túlerővel, sikeresen kitartott a két ellenséges vár között. Ekkoriban élt falai között Losonczy István özvegye két leányával, itt ismerkedett meg velük az ifjú Balassi Bálint, aki Anna iránt érzett viszonzatlan szerelem ihletében írta a Júlia-verseket, a korai magyar nyelvű szerelmi líra gyöngyszemeit.
1576 tavaszán végül Somoskő is elesett, miután Ali füleki bég seregei elől a várvédők elszöktek. 1593-ban került vissza az erősen megrongálódott vár a keresztényekhez. A várat a Rákóczi-szabadságharc végén, királyi parancsra tovább rongálták, ezzel végleg elveszítette fontosságát. A sorsára hagyott vár pusztulásnak indult, 1970-ben kezdték el felújítani. ekkor kapott tetőt az épület leglátványosabb része, az ágyútorony.
A vár és környéke
A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat is euro-ban kérik, bár rendszerint forinttal is lehet fizetni. A várban a kilátáson kívül túl sok látnivaló nincsen, kedvünkre barangolhatunk a vulkáni kúpon álló romok között, keresve a legszebb kilátóhelyeket.
Petőfi-kunyhó
A vár alatt álló, kis házikó a Petőfi Emlékkunyhó, annak emlékére épült, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-án látogatást tett Somoskőn. Élményéről a következőt írja az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
Bazaltorgonák
A vár bejáratánál álló kis kuckó (ahol a belépőket árusítják) melletti lejtős úton tovább haladva pár perc alatt érjük el a híres geológiai képződményt. A környékbeli bazalthegyek közül Somoskő oszlopos elválású bazaltjai az egyik a legismertebbek. A sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú oszlopos bazaltömlés az orgonasípokhoz hasonló. Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, azonban az itt látható, sajátosan hajlott forma európai ritkaságnak számít. A bazaltot többek közt utak burkolására használják. A macskakő, amennyiben hatszögletű, akkor az úgynevezett bazaltorgonából bontják. Egykor Bécs utcakövei készültek somoskői bazaltorgonából.
És itt lesz a túránknak vége.
Füleki vár és múzeum: felnőtt 3,00 euro, kedv. (6-26, 61-70 év): 1,50 euro, ingyenes 6 éven alul és 70 éven felül.
Somoskő belépődíjak (forintban is lehetséges fizetni):
Felnőtt: 1,15 Euró
Gyermek: 0,50 Euró
Utiköltség :3500 Ft
Indulás Miskolc 07.00 Miskolc Görög katolikus templom
K.barcika: 07.30-kor SPAR buszvégállomás
|
|
Túra a Szlovák Paradicsomba
Időpont: 2018. 09.08.
Utazás: mikrobusszal
Útiköltség: a csoport létszámától függően kb.5000 Ft
Jelentkezés: Pogány Máriánál a poganymara@gmail.com e-mail címen vagy 70/946-94-74 telefonon.
Útvonal: Podlesok-Hernád-áttörés-.Klastorisko mh. –Podlesok
Táv: 15 km szk:585 m
A Hernád-áttörés túráját Podlesok üdülőövezet parkolójából kezdjük. Kezdetben bal kézre a kék jelzést követve bitumenezett úton haladunk. Jó időben feltűnnek innen a Magas-Tátra csúcsai is. Ezt követően egy vizenyős meder mellet araszolunk fel lehet kerülgetve a fák gyökereit. Hirtelen barátságos kis tisztásra érünk. Vastálcás hídon folytatódik utunk. Ezt követően a hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyóparton haladunk folyamatosan fel-le lépcsőzve. Az elkeskenyedő sziklás partokon több vastálcás átkelési lehetőségen is túl kell jutnunk majd. Ez a Hernád-áttörés igazi eszenciája! Kb. 2 órás menetelést követően elérjük a kiszélesedő Letanovsky Mlyn (Létánfalvi malom) kis tisztását. Balra kanyarodunk a piros jelzést röviden követve. Hirtelen bal kézre meredek lejtő következik, melyet a sárga jelzés mutat. Itt haladunk a szerpentinen, míg el nem érjük az előbbi sziklák felső szintjét. Az útvonal itt végig a sziklaszirteken visz minket, miközben szinte folyamatos rálátásunk nyílik az idefelé vezető utunkra, csak ezt mi már a mélyben figyelhetjük meg. A sárga jelzés vége egy ereszkedést követően a jegyszedő bódénál zárja kört. Innen ugyanazon az útvonalon térhetünk vissza autóinkhoz.
A Hernád-áttörés a Hernád felső folyásán lévő körülbelül 16 km hosszú szakasz a Nagy Fehér Víz (Veľká Biela Voda) torkolatától Szepessümegig (Smižany). A Hernád itt egy olyan kanyonszerű völgyet alkotott, ahol a partok a hegygerincekről 300 m-es szintkülönbségekkel zuhan alá. A turistamúltnak köszönhetően a Hernád-áttörésnek kiemelkedő helye van a Szlovák paradicsom természeti értékei között.
A Hernád elődje a fiatal neogénkor végén 150 méterrel feljebb folyt a mai Hernád medence sík medrében. A fiatal neogénkor és a negyedkor fordulójában a Szlovák paradicsom területe emelkedni kezdett, míg a Hernádmedence süllyedt. A Hernád bele kezdte vésni magát a mederbe, és így keletkezett a Hernád és a mellékfolyói (Lesnica, Nagy Fehér Víz - Veľká Biela Voda, Fehér patak - Biely potok) patakjaival, vízeséseivel, kaszkádjaival, amelyek a Glac-tető lejtőiről csatlakoznak a folyókhoz.
A befagyott Hernád-áttörésen először 1906 februárjában keltek át. Még ebben a júliusban B. és L. Hajtsch egy egyszerű tutajon tették meg az utat a Hernádon Káposztafalvától (Hrabušice a Hernád torkától) Szepessümegig (Smižany a Hernád torkolata Smižanská Maša-nál).
A Hernád-áttörés nem volt egész hosszában járható. 1960-ban kezdték meg a kötél padok kiépítését a Kolostor szakadékban (Kláštorská roklina) és 1974-ben fejeződött be a „Hegyi szolgálat útjának" fázisos kiépítése. Ezen az útvonalon 7 fémhíd és pad, megközelítőleg 320 m lánc (az exponált sziklafalakba), 140 mászóvas és körülbelül 70 fapad van beépítve.
Pogány Mária
|
|
KÁRPÁTALJAI kirándulás, túrázással
a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület keretein belül
Jelentkezés: Kósa László
06/30-820-6221
laci.kosa@hotmail.com
Jelentkezési határidő: 2018. július 10-ig.
A jelentkezés 10.000,-ft előleg befizetésével realizálódik.
Utazás időponja: 2018. október 20-23.(szombattól-keddig, szabadság nem szükséges)
Időtartam: 4 nap (3 éjszaka)
Utazás: Autóbusszal (45 fő szállítására alkalmas)
Utasbiztosítás: Egyénileg megkötendő
Szállás: Beregdéda – falusi turizmus keretei között
Ellátás: Teljes ellátás (reggeli, hideg ebéd csomag, vacsora)
Részvételi díj: 30 fő utasszámig 37 500 Ft,
30 fő feletti utasszámnál 32 500 Ft
A részvételi díj tartalmazza: az utazás, a szállás, az étkezés, a közös est és a helyi idegenvezetés költségeit.
A részvételi díj nem tartalmazza: Az egyéb belépőket és fakultatív programok árait.
A belépők és egyéb programok (borkóstoló) várható költsége kb. 4000 HUF
Szükséges felszerelés: Kényelmes lábbeli és meleg réteges ruházat, esőkabát, fényképezőgép.
Kérem, vegye figyelembe az októberi időjárási viszonyokat.
Beutazás feltétele: Útlevél, aminek lejáratát ellenőrizni szükséges.
A beutázástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie!
Részletes konzuli tájékoztató: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok?ukrajna
Hivatalos idő: Budapest +1óra
A magyar lakosság a privát és nagyrészt a közösségi életben is nem ezt, hanem a budapesti „magyar időt” használja!
Pénzegység: Ukrán Hrivnya (UAH).
Árfolyam: 1 UAH = 10,4 Ft , 100 HUF = 10 UAH
FONTOS: A bevihető valuta mennyisége max. 3000 USD. (vagy annak megfelelő összeg.)
A forint is valutának minősül!
Élelmiszer csak személyes használatra vihető be, és az értéke nem haladhatja meg az 50 EUR-t fejenként, egy csomagban elhelyezve, melynek súlya legfeljebb 2 kg lehet.
Az Ukrajnából hazautazó az EU területére cigarettából max. 2 doboz (40 szál) /fő vihet be vámmentesen!
Általános információk Kárpátaljáról: Kárpátalja ma Ukrajna nyugati, dél-nyugati területe, közigazgatási egysége.
A megye területe 12 800 km2 .
Megyeszékhelye Ungvár (Uzhgorod, Uzhhorod).
A Magyar lakosság: 155 ezer fő (12 %).
Kárpátalja más elnevezései: Kárpát-Ukrajna, Kárpátontúli terület
Legmagasabb hegycsúcs: Hoverla,
Legnagyobb tó: Szineviri tó,
Legnagyobb folyók: Tisza, Ung, Latorca.
Beregdéda: Magyar község, a magyar államhatártól, Beregsuránytól 3 km-re, a kárpátaljai magyarság központjától, Beregszásztól 5 km-re található.
Programok:
1. nap Miskolcról indulás 4 órakor.
• Reggeli órákban érkezés a határra, határátkelés.
• Találkozás a helyi idegenvezetőnkkel.
• Továbbutazás a Szolyvára, ahol megtekintjük a malenkij robot kárpátaljai áldozatainak emlékhelyét.
• Utunkat folytatva Felsőgereben településre érkezünk. Itt található az Árpádvonal legnagyobb bunkere,
800 métert sétálhatunk a betonbunkerben, ahol 50 méteres mélységig ereszkedünk le lépcsőkön.
• Ezt követően Ungvárra érkezünk, ahol a várral és a szabadtéri etnográfiai skanzen faluval ismerkedünk.
• Majd séta a belvárosban, az Ung folyópartján, Európa leghosszabb hársfasora alatt.
• Továbbutazás Beregdédára, szálláshelyek elfoglalása, vacsora.
2. nap: Reggeli után utazás autóbusszal,
• a Vereckei-hágóra, ahol megtekintjük a millecentenáriumra állított, ujjá épített emlékművet.
• Innen Kárpátalja egyik legszebb vízeséséhez, a Sipoti vízeséshez érkezünk, túránk kiindulópontjához.
• A mai napon két program közül lehet választani:
Zerge csoport Lacival:
Sipoti vízesés- Verh és Gemba csúcsa körtúra. Táv: 14 km, szint: 1160 m, menetidő: 5 óra
Maci csoport Judittal és a helyi idegenvezetővel:
Kényelmes séta a Sipoti vízeséshez, nézelődés a vásárban, felvonóval a Gemba csúcsára, séta a fennsíkon, Fülöpfalvai fatemplom megtekintése.
• A kétcsoport találkozása, tovább utazás a szálláshelyre, vacsora.
• A vacsorát követően 20.30 órától közös est a vendéglátókkal, biotermékek bemutatója, fakultatív vásárlás.
3. nap: Reggeli után utazás autóbusszal a Keleti-Kárpátok legnagyobb tavához, a Szinevéri tóhoz.
• A mai napon is két program közül lehet választani:
Zerge csoport Lacival:
Túra a Szinevéri tó körül, majd tovább az Ozerna csúcsára. Táv: 15 km, szint: 700 m, menetidő: 5 óra
Maci csoport Judittal és a helyi vezetővel:
Szinevéri tó körbe sétálása, Medve rezervátum meglátogatása, Alsókalocsai skanzen megtekintése
• A kétcsoport találkozása, tovább utazás a szálláshelyre, vacsora.
• Fakultatív lehetőség: esti borkóstoló, Makkosjánosiban (Beregdédától 10 km) A program ára: 1500,-Ft
4. nap: Reggeli után. Búcsú a vendéglátó családoktól.
• Utazás Beregszászra, szabad program keretében vásárlás a piacon és/vagy a beregszászi múzeum megtekintése
• Folytatjuk utunkat Husztra, ahol felsétálunk várromhoz, Táv: 2,5 km, szint: 150 m, menetidő: 1 óra
• Innen Nagyszőlősre érkezünk
A.) egy rövid túrára a nagyszőlősi Fekete-hegyen lévő ugocsavár (a nagyszőlősi Kankó vár) romjaihoz
Táv: 1,5km, szint: 100 m, menetidő: 1 óra
B.) akik nem akarnak felsétálni a hegyre, azok a Perényi kastély parkjában tudnak sétálni, itt van egy kávézó is a szomszédban.
• Tovább utazás Munkácsra, a munkácsi vár megtekintése.
• Indulás a Beregsurányi határátkelőhöz, ahol búcsút veszünk a helyi idegenvezetőnktől.
• Hazaérkezés - határátkelés függyvényében - a késő esti órákban
|
|
| |
