A következő túrák jelentkezési határideje hamarosan lejár, így ha nem akarsz lemaradni, érdeklődj a túravezetőknél.

06.29. Fürdőtúra a Rakacai -tóhoz KERÉKPÁRRAL
Táv 80 km. Szint: 100 m
Találkozó:
Sajószentpéteren a Parasznyai elágazásnál (villanylámpa) 8.00 órakor
Útvonal:
Sajószentpéter- Edelény- Szendrő- Szalonna-Rakaca-Rakacai-tó és vissza
RAKACAI-TÓ
Hazánk legnagyobb mesterséges víztározója, a Rakaca patak felduzzasztásával, amely a Bódva folyó jelentős mellékvize.
A festőien szép tájat a Cserehát övezi . 190 HA területű 2,5-3 m. átlagmélységgel.. Több, kisebb-nagyobb hegyi patak táplálja.
Észak-Magyarország legkedveltebb és leglátogatottabb horgászhelye, a halbőség, a fajtaválaszték és nem utolsósorban a hal íze miatt.
A víztározó és környéke gyönyörű környezetben, jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget
Fürdeni lehet, ezért a fürdőruhád ne hagyd otthon!!
Útközbeni látnivalók:
Sajószentpéteren: Lévay József szülőháza, Tájház,gótikus ref. templom
Edelényben: L' Huillier-Coburg Kastély, Borsodi tájház
Szendrőn: ref. templom és harangtorony, középkori alsóvár , Csáky kastély
Szalonnán: árpádkori ref. körtemplom és fa harangláb
A túravezető: Budáné Szilvike
Elérhetősége:0648/886412
0670/618-3488
aivlys@parisat.hu

06.30. Kathauzi rend, túra a néma barátok emlékére
A törésekkel határolt Tárkányi-medencében fekvő Felsőtárkány az egri püspökség egyik legrégebbi birtoka. Okleveleink először 1261-ben említik.
A Büdös-kút völgyében haladva először a Vár-hegy északi lábához érünk, majd a Keringő úton tovább elhaladunk a dolomitbánya mellett. Ezután a Várkúti turistaházhoz érkezünk.
A turistaháztól visszafordulva a Vasbánya-hegy felé indulunk. A Török-útról a Sáfár-kút felé térünk le, és a Barát-völgybe ereszkedünk.
A Barát-rét, és Barát-erdő neve a karhauzi rend emlékét őrzi. A néma barátokat II.Miklós egri püspök telepítette a XIV.sz.-ban a Segedelem, vagy Nyugalom völgyébe.
A Tárkány-patak mentén érkezünk a Kőköz szorosába.
A szurdok falain több barlangkürtő látszik, legnagyobb az un. Róka-lyuk (Tárkány-barlang).
A Kőköz üegeiben keresett menedéket a falu lakossága a tatárok elől, de amikor azok elvonulást színleltek, előjöttek, és a menekülőket megölték. Erre utal a "Kőközi jajgató" elnevezés. Ezután a Szikla-forráshoz érkezünk.
Borus, esős idő esetén a túra elmarad.
Mindenkinek ajánlható kellemes kirándulás.
Találkozó: 05.50-kor az aut. állomáson. Útiköltség teljes áron kb.3000 ft. 65 éven felülieknek pótdíj.
A túravezető Tamásiné Mártika
Elérhetősége: 0648/314-214

Idén is várjuk az SZJA 1%-os felajánlásokat!

Kedves túratársaink, támogatóink!

Lassan közeleg az adóbevallás határideje.

Támogassák idén is egyesületünk munkáját az adójuk 1%-ával!

Adószámunk: 18411278-1-05

Rendelkező nyilatkozat letöltése

Előre is köszönjük!

... a házi berkenye

A berkenyék, barkócák a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, csak Európában több mint 90 könnyen 2013-ban az év fájának választott az Országos Erdészeti Egyesület.

A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, közel van a vörös listára kerüléshez. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsfák sorába tartozik, pedig már a korai paraszti külterjes kultúrában megvolt a megbecsült helye. A késő őszi beérés után fogyasztották (szottyosodás v. fagy után), mert ekkora eltűnt fanyar, csersavas íze.

Napjainkban a középhegységek melegebb, délies kitettségű oldalain a cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek elszórt előfordulású fája.


A régi, felhagyott gyümölcsösök, szőlők területén is általában szálanként fordul elő. Lassú növekedésű fa, de 4-500 éves kort is képesek megélni, ekkora akár 25-30 méteres is lehet. Termése csoportos körte, esetleg alma alakú. Őszi lombszíneződése dekoratív narancssárágás-pirosas, így manapság inkább díszfaként ültetik.
A házi berkenye leginkább a madárberkenyéhez hasonlít, de az nem melegkedvelő, és kérge sem ennyire durván tagolt. Érdekes, hogy több kutató vitatja őshonos voltát, és az erdei egyedeket kivadult alakoknak tartja.

Túráinkon ritkán találkozhatunk a 2013. év fájával. Talán többen kóstoltunk házi berkenye pálinkát, mint láttuk fáját. A legismertebb a Köveskáli házi berkenye matuzsálem. Annál gyakoribb rokona a meleg, napos oldalakon, a lisztes berkenye, és a szinte bárhol előforduló ehető gyümölcsű barkóca berkenye. Igazi ritkaság viszont a hazai dolomit gyepek bennszülött növénye, a budai berkenye. A madárberkenye a Kárpátok talán legszívósabb fája, kétezer méterre is felkapaszkodik a déli oldalakon, akár a fenyő öv fölé is. Nem árt tudnunk, hogy a többen a berkenyék géncentrumát (a nemzettség kialakulása helyét) a Dunántúli-középhegységbe teszik.

Forrás: MTSz, Németh Imre

... a nyári tőzike

A 2013-as évre a szavazók többsége a nyári tőzikét választotta, amely a nevével ellentétben tavaszi virág.

A tőzike (hazánkban ez két fajt jelöl) a hóvirágok (amarillisz-félék) közeli, ám termetesebb rokona. Épp úgy hagymás, levelei is nagyon hasonlóak, ám virága más. Itt a hat lepel egyforma, kihegyesedő végüknél zöld foltos. S ami még könnyebb a megkülönböztetéshez: más az élőhely. A hóvirág elsősorban az üde talajú domb- és hegyvidékek gyertyános-tölgyesei gyepszintjének a dísze, míg a tőzike a vízben gazdagabb sík árterek, vízpartok, rétek éke.




Az év vadvirága címet elnyert nyári tőzike nevével ellentétben nem nyáron, hanem április közepétől június elejéig nyílik. Akár fél méteresre is megnőhet. Tőkocsánya és levelei hamvas kékeszöldek. Húsos, tompa csúcsú tőálló levelei szálasak, kb. 1 cm szélesek. A tőkocsány csúcsán fellevél hónaljában hosszú kocsányokon 3–8 bókoló, harang alakú, 1–1,5 cm-es virág fejlődik. A lepel hat tagú, fehér, a cimpák csúcsa zöldes vagy sárgás foltot visel.

A nyári tőzike üde, mocsaras, láposodó, gyakran időszakosan vízzel borított termőhelyeken él. Legnagyobb állományai az Alföldön, folyóink árterein tenyésznek. Pl.: Bodrog-ártér. Élőhelyeinek kiszáradása, megszűnése miatt többfelé visszaszorulóban van.

Kirándulóhelyeken védelme ellenére gyakran szedik csokorba. Ma már a potenciálisan veszélyeztetett hazai fajok közé tartozik, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.

Forrás: MTSz, Németh Imre